Az 50 éven felüliekből álló háztartásokban alig harminc százalékos a számítógéppel és internettel bírók aránya. Pedig 3.8 millió emberről beszélünk.
Az 50-64 év közöttieknek mindössze 39 százaléka fér hozzá internethez, de ennek a 39 százaléknak alig 4 százaléka használja napi rendszerességgel. Segítség nélkül a negyedük képes megtalálni egy-egy weboldalt, nyomtatni vagy megválaszolni egy email-t, valamivel kevesebben akár e-közigazgatási szolgáltatásokat is igénybe tud venni.
Igaz, gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki tapasztalta, az SMS-írás csak 47 százaléknak megy önállóan.
De nem is azok szorulnak segítségre igazán, akik már mégiscsak használják valamennyire az internetet, hanem a maradék, az a kb. 920 000 ember, aki azt nyilatkozta, hogy ingyen se kellene neki internet. Akkor se, ha tudja, hogy hasznára válhatna. Például igazoltan elősegíti a munkaerőpiacon való megmaradást, a lelki betegségek megelőzését, az elmagányosodás csökkentését, szórakozást, az életminőség fenntartását, sőt emelését is. Ebben a prezentációban olvashatsz erről bővebben
Úgyhogy: a fiatalokra fontos szerep hárul, mert a állami pénzek pályázatokba pumpálása soha sem hozhat olyan eredményt, mint egy félórás magyarázat és mutogatás az idősödő szülőknek, nagyszülőknek.
Másrészt nem ártana, ha őket is képviselné valaki a fejlesztések során – de ez nagyon messzire vezet, hiszen még a fogyatékkal élőket se szokták figyelembe venni.
tovább
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
