Keveset hallani a Wifi Falu nevű kezdeményezésről, pedig példaértékű, nemcsak a digitális, hanem minden társadalmi szakadék felszámolásában. Legutóbb azért kerültek reflektorfénybe, mert elérték a 100. települést.
A kezdeményezés azon az ötleten alapul, amivel nagyon ritkán számolnak a hasonló célú szervezetek, hogy a számítástechnikai tudás szinte kizárólag "szájról szájra" terjed, ahogy a népdalok. Mindenkinek van egy geek barátja, aki megszereli a gépét, ha azt kell, vagy akit felhívhat, ha valamit nem tud.
Illetve, és ez a legnagyobb probléma, a valódi szegénységben élőknek nincs. És mivel nincs, esélyük sincs rá, hogy csatlakozhassanak az internethez, és azon keresztül a jövőhöz, hogy valahogy kiléphessenek az ördögi körből, ami még a leendő gyerekeiket is gúzsba köti. Az állami gondoskodás, nemcsak nálunk, ebben a helyzetben tehetetlen. A segély nem mondja meg, miért érdemes internetre költeni, ahogy azt se, hogy lehet ismerősök segítsége nélkül olcsó géphez vagy kedvezményes internethez jutni belőle. Ráadásul a segélyezéssel még számtalan probléma van, gyakran öncéllá válik áthidaló megoldás helyett stb.
A WiFi falu olcsón juttatja számítógéphez és internethez azokat, akiket érdekel a program. Az internetet – a most folyó kísérleti szakaszban – ingyen kapják az érdeklődők, csak a gép 30 000 Ft-os árát kell törleszteniük 6 hónapig. Nem pénzt ad, nem brossúrákat, hanem valamit, amit viszonylag kis kötelezettségvállalás után hazavihetnek a résztvevők, és ami még fontosabb, közösséget. Lehet, hogy egy-egy faluban csak 10-12 háztartás engedheti meg magának, de őket lehet olyan tudástőkének tekinteni, akik busásan kamatoznak majd azzal, hogy segítenek másoknak.
Lássuk, hogyan lehet ilyen olcsón adni mindezt?
1. A gép: nagyrészt irodákból leselejtezett, pentium 3-as gépekről beszélünk, monitorral, wifi- és hangkártyával, DVD-olvasóval. Nem fognak vele legújabb, sőt még régebbi, játékokat játszani, viszont a legfontosabb internetes szolgáltatásokat elérhetik vele. Sokat segít az árcsökkentésben, hogy a gépeket ingyenes, de testreszabott, ellenőrzött Ubuntu Linux-szal szállítják.
2. Az internet: alacsony sávszélességű, vezeték nélküli internetről van szó, amelyet a legközelebbi internetszolgáltatótól sugároznak át, ha nincs helyben. Az egyetlen hozzáférést (általában 8 Mbps-os, ami fejenként olyan 500 kbps-ot jelent) egy évig az alapítvány fizeti (ezt osztják tovább routerekkel), később a résztvevő önkormányzatok döntenek, hogy képesek-e fizetni, vagy továbbterhelik az előfizetőkre. Éppen az utóbbi fog változni a program következő, még mindig tesztelési szakaszában: ahelyett, hogy az internetszolgáltatókkal próbálnának egyeztetni, szociális internetszolgáltatót fognak alapítani, amivel csökkenthetők az egy támogatottra eső hozzáférés költségei.
Látható, hogy nagyon végiggondolt programról van szó, nem valamiféle alibiről. A támogatások nagy része állami (összesen 200 millió), de szinte minden szereplő lehetőséget kap, hogy kivegye a részét a közcélból: a szolgáltatók hálózattal, az önkormányzatok pedig mikrohitelekkel (nekik törlesztenek a résztvevők).
Akit érdekel a dolog, látogassa meg a blogjukat.
Egyetlen gyenge láncszemet találtam, a már számítógéppel rendelkezők számára bruttó 15000 Ft-ért kínált routereket, ami olyan másfél-kétszerese a piaci árnak.
tovább
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.