A Kockabloggal folytatott vitánkban felmerült a kérdés, hogy miért éppen a szélessávú penetráció növelése segítene a magyar gazdaságon. Mivel egyáltalán nem magától értetődő a válasz, feltúrtam a szakirodalmat. Tehát: miért is kéne több szélessávú internetező?
1. Számszerű indokok: ahol van szélessáv, gyorsabban növekszik a munkahelyek és a vállalkozások száma
Például az Európai Unióban:
(Forrás: Szélessáv Műhely Vitaindítója)
Vagy az USÁ-ban, ahol irányítószámok alapján mutatták ki a fentieket.
2. szubjektív okok
(Forrás: Sih-Ahmed Selouani, Habib Hamam: Social Impact of Broadband Internet.)
Csakhogy. A gazdasági mérőszámok és a szélessávú penetráció között nem bizonyítható közvetlen ok-okozati kapcsolat. Senki se tudta bizonyítani, hogy a szélessávú internetelérések okozzák a gazdsági fellendülést. Elképzelhető tehát , hogy egy, az infrastruktúránál sokkal olcsóbban fejleszthető tényező áll okként mindkét tény mögött, ahogy az is, hogy teljes mértékben befolyásolhatatlan.
A klasszikus példa erre az helyzetre az a statisztikai tény, hogy minél forróbb az aszfalt, annál több az infarktus. Bár számok igazolják a tényeket, a kettő között mégsincs ok-okozati viszony: az infarktust nem a forró aszfalt okozza (ahogy a forró aszfaltot sem okozza az infarktus). Egy harmadik tényező teremti meg köztük a kapcsolatot: a hőmérséklet, ami nemcsak az aszfaltot melegíti, hanem növeli az infarktusok számát. Ha tehát küzdeni szeretnénk az infarktusok ellen, nem az aszfaltot kell hűteni, és ugyanezzel a logikával: ha a gazdasági életet szeretnénk fellendíteni, nem a szélessávú interneteléréseket kell szaporítani.
Amit viszont "mérhetőnek" tartanak, bár szubjektív, hogy "egyszerűbb az élet", "könnyebb az információkhoz való hozzáférés", szintén problémás. Hiába állítja ugyanis ezt a megkérdezettek túlnyomó többsége a kérdőíveken, ha közben abban is hisznek (80 százalék fölött), hogy a szélessávú internet hátrányosan befolyásolja a társadalmi kapcsolataikat.
Az utóbbi ugyanis igazolhatóan hamis. Egy szkeptikus (kritikus) tanulmány még 2005-ben csak egyetlen valóban fontos minőségi különbséget talált a szélessávú és a keskenysávú internetezők között: a szélessávúaknak intenzívebb társadalmi kapcsolataik vannak (szignifikánsan több emailt küldenek, gyakrabban csetelnek és fórumoznak stb). Ezt azóta egyébként profitorientált vállalkozások is igazolták, lásd Iwiw vagy az egész Web 2.0.
Szóval, ha nem hisszük el nekik, hogy hátrányosan érinti a társadalmi érintkezést az internet, mert a tevékenységük rácáfol, miért hinnénk el azt, hogy könnyebb az életük és hogy gyorsabban férnek hozzá az információkhoz?
Úgy tűnik, hogy a tudományos szakirodalom csak közvetlen bizonyítékokkal tudja alátámasztani a szélessáv társadalmi fontosságát. Viszont, az aszfaltos példára visszatérve, ha nem tudjuk befolyásolni a hőmérsékletet, nem marad más, mint hűteni az aszfaltot, mert valamennyire az is csökkenti a levegő hőmérsékletét. Ugyanezért érdemes a szélessávú infrastruktúrát fejleszteni: az az egyetlen tényező, amit befolyásolni tudunk.
tovább
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
